Wágner András (IK, részképzés) - Élménybeszámoló DUBLIN

2026.02.20.
Wágner András (IK, részképzés) - Élménybeszámoló DUBLIN

Képzés ELTE-n: IK, Programtervező Informatikus BSc

Ország: Írország

Város: Dublin

Fogadóintézmény: Trinity College Dublin (TCD)

Ösztöndíj: Erasmus+ Részképzés

 

"Last night as I lay dreaming of pleasant days gone by

My mind being bent on rambling to Ireland I did fly"

Az Írországban töltött félévem életre szóló élményt jelent. A Trinity College Dublin (TCD), maga Dublin, és általában, amit Írországból láttam túráim és kirándulásaim során, mind gyönyörű volt. A városok modernek, szépek és élhetők, ráadásul Dublinban van a Phoenix park, Európa legnagyobb városi parkja, benne 600 őzzel. A tájak pedig mintha legendákból kerültek volna elő vízesésekkel, ködbe vesző völgyekkel, lápokkal, és hullámzó dombvidékekkel. És valóban még a fű is zöldebb, bár ennek az ára, hogy rengeteg az eső, így az említett túrák kötelező felszerelése a vízálló ruha és a túrabakancs, amit a TCD Hiking Society-je szigorúan be is tartat... de előre rohantam, róluk majd később. Dublinban, Liffey partján az európai városokban gyakran látott módon egymáshoz simuló emeletes házak sorakoznak, az utcaszinten pedig számtalan pub várja a turistákat, de a legjobbak azok a helyek, ahol élő népzenét játszanak session formájában, amibe még be is lehet állni.

"There was half a million people there from all denominations

The Catholic, the Protestant, the Jew, and Presbyterian

There was yet no animosity, no matter what persuasion

But "failte" and hospitality inducin' fresh acquaintance."

Dublin 600 ezer lakójával és a korán befejeződő éjszakai élettel Budapesthez képest nem nagyvárosi élmény. Annál kozmopolitánabb viszont, különösképp, ha a TCD-ről van szó. Az írek maguk nagyon befogadók, kedvesek és segítőkészek, és sokkal jobban megbíznak az emberekben, mint az itthon megszokott: egy idegen kölcsön adott nekem egy hegedűt 3 hónapra. Üdítő volt látni, mennyi féle ember milyen jól kijön egymással.

"The rocky road to Dublin"

Voltak persze nehézségek is. A legnagyobb a szálláskeresés volt, és nem hiszem, hogy ez változni fog a közeljövőben. Az kampuszon nem lehet szobát kapni vendéghallgatóként és az egyetemmel szerződésben álló diákszállások is csak egész (tan)évre adnak ki szobát. Ez utóbbi sajnos szinte mindenhol, a legtöbb magánember által kiadott szállásra is igaz, ráadásul a félév rövidsége miatt még a néha megtalálható 6 hónapra kiadott lakások is óriási pénzkidobást jelentenek. Nem kell megijedni, ha pár hónappal kiutazás előtt még nincs szállás! Akik rövid időre adják ki a lakásukat, szobájukat azonnal szeretnék kiadni, nem szívesen várnak 2-3 hónapot, csak hogy 3-4 hónapra kiadhassák, akkor állnak szóba az emberrel, ha már pár hét múlva utazik. Arra azonban mindenképp fel kell készülni, hogy még a magyarhoz képest háromszoros keresetű íreknek is drága Dublinban lakni. Az Erasmus támogatás közel sem fedezi még a lakhatást sem, így az út rengeteg saját költséggel járt, de annak, aki megteheti, hogy ezt kifizesse, szerintem bőven megéri.

A másik nehézség az adminisztráció: mivel a Trinity-re all fields pályázattal lehet kijutni, így a kiírást és sok teendőt az ELTE központi honlapján kell keresni, azonban a kari Erasmus honlapon leírtak sok esetben - például a kreditelismertetéssel kapcsolatban - felülírhatják az általánosságban leírtakat. Mivel a friss tantárgylistát későn rakják ki, a tárgyak időpontja pedig csak napokkal az oktatás kezdete előtt derül ki, és a tárgyfelvétel sem döccenőmentes, nem lehet biztosra menni a learning agreement-el. Érdemes több tárgyat kinézni, és az elfogadtatásra szántakat beírni a kiutazás előtti learning agreement-be, de mivel más a tanrend és az ELTE szigorúan nézi a megfeleltetést, számolni kell azzal, hogy az Erasmus félév csúszást fog eredményezni. De ismét: szerintem így is bőven megéri.

"Wolfe Tone grew up a privileged man

Receiving a Trinity College degree"

A Trinity College Dublin csodálatos hely. A város központjában van és egyben legfőbb látványossága, ahol mindig nyüzsögnek a turisták. Felemelő érzés a gyönyörű, tágas kampuszon sétálni, órára sietni ott, ahol azt Írország leghíresebb művészei, tudósai, nemzeti hősei is tették. A kampuszt átitatja a történelem, az egyetemen mégis kiváló, modern oktatást nyújtanak, a diákok pedig végtelennek tűnő, mégis mindig nyüzsgő könyvtárakban és student zone-okban tanulhatnak vagy pihenhetnek az órákon kívül. Persze voltak jobb és rosszabb előadóim, legtöbb esetben viszont hasznos tudást kaptam és viszonylag stresszmentesen le tudtam vizsgázni, mindenből first class honours-t elérve. Gyakorlatok nem igazán vannak, legalábbis az informatika karon, így a gyakorlati időszakban tárgyanként csak heti egy-két előadásra kell bejárni és a beadandókkal foglalkozni, amikre így nagyobb hangsúly kerül. A vizsgaidőszakban tárgyanként egyetlen vizsgaidőpont van, (ezekben nem lehet ütközés) a vizsga minden esetben teljesíthető volt, sok tárgyból pedig egyáltalán nincs vizsga, csak beadandó, amit a vizsgaidőszak végére kell elkészíteni.

"Of all the money that e'er I had

I spent it in good company"

A kevesebb gyakorlatnak és vizsgának hála a diákok sokkal szabadabban oszthatják be a tanulással töltött- és szabadidejüket. Maga az egyetem rengeteg lehetőséget ad az utóbbi kihasználására, és véleményem szerint ez a TCD-n tanulás legjobb része: a diákélet. Több mint 120 student society, elképesztően változatos témákkal, és több mint 40 sportklub működik a kampuszon. Mindegyiknek heti rendszerességű programjai vannak (általában több is, néhánynál akár napi egy) amikről minden hét elején köremailben tájékoztatják a tagságot. Egy-egy ilyen programon, amiket egyébként a society vezetésére megválasztott diákok szerveznek, mindenféle szakról és mindenféle országból lehet hasonló érdeklődésű diákokkal találkozni. A Hiking Society-vel voltam túrázni, a Traditional Music Society-ben ír népzenét tanultam, amit aztán egy, az egyetem melletti pub-ban tartott session-jeiken játszani is tudtam velük, a Trinity Fencing-el (Dublin University Fencing Club) pedig még egy vívóversenyre is eljutottam Cork-ba.

"Until I can make it back someday

Here to Paddy's green shamrock shore"

Ha eddig nem győztelek meg, már csak azt tudom mondani, én mindent meg fogok tenni, hogy a TCD-n végezhessem a mesterképzést.

Song list:
Spancill Hill - The Dubliners
The Galway Races
The High Kings, Rocky Road to Dublin
Cruachan - Wolfe Tone
The High Kings - Parting Glass
The High Kings - Paddy's Green Shamrock Shore