'Példa nélküli vállalkozásba fogtunk'

A 2011/12-es tanévben fenntarthatósági szemléletformáló kampány folyt az ELTE-n Ökoszeminárium címmel. A most záruló kampány tapasztalatairól és eredményeiről Devescovi Balázs egyetemi adjunktus, a BTK kari fenntarthatósági koordinátora számol be.

Mi volt az Ökoszeminárium célja?
Ez egy fenntarthatósági szemléletformáló kampány volt, „Élj kis lábon!” szlogennel. A 12 hónapos projekt az Új Széchenyi Terv keretein belül valósult meg „ELTE – Fenntarthatósági szemlélet terjesztése az egyetemi polgárok között” címmel. A nyári előkészületeket követően szeptembertől május közepéig tartott a programsorozat: az egyetem két legnagyobb karán, a Bölcsészettudományi és a Természettudományi Karon, a célcsoportra szabott kampánnyal, izgalmas ismeretterjesztő programokkal népszerűsítettük a fenntartható életmód szemléletét. Legfőbb célunk az volt, hogy különböző programokkal terjesszük: egy nagyvárosban fiatalként is lehet környezettudatos módon élni. Ökoszeminárium néven rendeztünk összesen 10+2 darab, egyetemistákra szabott, gondolkodtató, játékos feladványokból, kerekasztal-beszélgetésből és koncertből álló ökoestet; adventi ajándékbörzéket szerveztünk télen; ősszel és tavasszal „Bringázz az egyetemre!” kampányt tartottunk kerékpáros reggeliosztásokkal; tavasszal Zöld Tanszék és Titkárság programot hirdettünk. A kampány és az egyetem egyéb fenntarthatósági eseményei, programjai, továbbá fenntarthatósági tudnivalók és egyéb interaktív tartalmak publikálására okoszeminarium.hu címen honlapot hoztunk létre. Szemléletformáló plakátokat készítettünk, a témához kapcsolódó pályázatokat írtunk ki nyereményekkel.

Milyen tematika szerint szerveződtek az Ökoszeminárium beszélgetései?
Általános fenntarthatósági tudnivalóktól indultunk el ősszel, aztán egy-egy alkalmat szenteltünk fontos és közérdeklődésre számot tartó fenntarthatósági kérdéseknek, például a közlekedésnek, vagy az élelmiszereknek. A városökológia és a sokszínűség (mind a fajoké, mind a kultúráké) témáját jártuk körül a tavaszi szemeszter indulásakor. Majd néhány fenntarthatósággal foglalkozó nem-természettudományt néztük meg: hogyan jelenik meg a zöld szemlélet a designban, a jogalkotásban, az etikában, a filozófiában, az irodalom- és a vallástudományban. A két nyárindító fesztiválon, a Bölcsész Napokon és Lágymányosi Eötvös Napokon a két kar 3-3 oktatója beszélgetett arról, hogy az ő életükben, oktatási- illetve kutatási munkájukban hogyan jelenik meg a fenntarthatóság.

Mit tart a projekt legfontosabb eredményének?
Azt gondolom, hogy példa nélküli vállalkozásba fogtunk. Az egyetem keretein belül civil jellegű kezdeményezést valósítottunk meg, remek összefogással. Nagyszerűnek tartom, hogy két nagy kar közös munkájaként valósult meg a projekt, természettudományos és bölcsész oktatók egyaránt részt vettek benne az Ökoszeminárium beszélgetések vendégeiként, a honlapon publikáló szerzőként. Ugyanilyen fontos, hogy a projektben önkéntes munkával hallgatók is kivették a részük: az ELTE EKSZ, a lágymányosi Környezettudományi Klub és a bölcsészkari Trefort-kerti Önkéntesek segítették a kampányt és a programok megvalósulását. Szívmelengető volt például azt látni, hogy a bringás reggeliosztásoknál a pultok mögött kerékpáros oktatók és hallgatók egyaránt álltak. Innen nézvést tényleg úgy látszik, a fenntarthatóság révén sikerült közös témát találni különböző kari polgárok számára, és közösen sikerült valamit tennünk azért, hogy még többünk számára legyen fontos ezzel foglalkozni. A civil jelleget erősítették továbbá a megvalósítás külső szakmai partnerszervezetei, a Magyar Kerékpárosklub, a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület és a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa. Az ELTE egyéb karairól (ÁJTK, TáTK és TÓK), és egyéb, főként zöld civil szervezetektől is szívesen jöttek a beszélgetésekre résztvevőnek előadók. Sikerült olyan zenekarokat elhívni játszani, amelyek tagjai számára a fenntarthatóság tényleg fontos dolog, így a színpadról hitelesen képviselték kampányunkat. Az is örömre ad okot, hogy nem volt nehéz további támogatókat találni a projekthez – így segített az Edge 2000, a L’Harmattan, a Liget Műhely és a Typotex Kiadó, a Könyvtár Klub, a pályázatoknál pedig támogatónk a Kerékvár és a DocuArt volt. A projekt lezárul május végével, de vannak arra mutató jelek: lesz az Ökoszemináriumnak folytatása hosszabb távon is. Nagyon sikeresek voltak az adventi ajándékbörzék, a tárgycsereberék, remélhetőleg az első alkalmak egyben hagyományteremtőek is lesznek. A Zöld Tanszék és Titkárság Program könnyen meghirdethető a későbbiekben is. A frissen alakult ELTE-ker kerékpáros közösség továbbra is szervezi az ELTE bringás eseményeket. A honlapunk továbbra is üzemel, érdemes lesz visszatérni, hiszen folyamatosan új és hasznos tartalmakat publikálunk majd. És ki tudja, még az is előfordulhat, hogy a jövőben újra találkozunk egy Ökoszemináriumon.

Mi az, amiben az ELTE-nek a legtöbbet kell fejlődnie a környezettudatosság területén?
Az Ökoszeminárium egy szemléletformáló kampány volt, tehát fenntarthatósági beruházásokat nem lehetett ennek révén megvalósítani. Természetesen az egyetemi élet valamennyi területén szükség van fejlődésre. A kampány végén az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesével együttműködve értekezletet rendeztünk az Egyetem vezetői számára „Fenntarthatóság a felsőoktatásban” címmel. Itt elindult egy párbeszéd egyrészt a vezetőség tagjai, másrészt a karok között. Várhatóan a közeli jövőben sikerül átgondolni és megvitatni: az oktatás, a kutatás-innováció, a napi üzemeltetés és a társadalmi kapcsolatok területére lebontva miként jelenjen meg dominánsabban az ELTE-n a fenntarthatóság. Az értekezleten ugyanis az egyetem vezetői is kimondták: a jelenleginél markánsabban kell az ELTE-nek a fenntarthatósággal foglalkoznia.