Intézeti szakmai napból térségi jelentőségű sorozat

A január 29-én megtartott tudományos tanácskozáson összesen 14 előadás hangzott el tapasztalt és fiatal kutatóktól egyaránt. Az előadások tág keresztmetszetét adták a természettudományoknak, illetve az azokhoz kapcsolódó témáknak, a konferencia így ezúttal is elérte alapvető célját, hogy a régió kutatóinak, oktatóinak lehetőséget adjon a párbeszédre és az együtt gondolkodásra.

A konferencia az 1998-ban indult intézeti szakmai napból fokozatosan regionális jelentőségű természettudományi rendezvénysorozattá nőtte ki magát – idézte fel köszöntőjében Tóth Gábor Antal. A BDPK igazgatói megbízottja hangsúlyozta, hogy a tanárképzésben részt vevő oktatók munkájának a kutatás belső elkötelezettségből fakadó, megkerülhetetlen része. Kiemelte a nyitottság és az egymás kutatásai iránti érdeklődés fontosságát, valamint azt, hogy a konferencia ma már a doktoranduszok számára is értékes, szakmailag hiteles bemutatkozási fórumot biztosít.

A programot nyitó anyagtudományi előadás a rideg részecskék környezetében kialakuló deformációs folyamatokat vizsgálta korszerű matematikai és számítógépes modellek segítségével, hozzájárulva az anyagok viselkedésének pontosabb megértéséhez. A földtudományi kutatás a Kisalföld mélyéből származó köpenykőzetek kémiai elemzésén keresztül adott betekintést a Föld felső köpenyében zajló folyamatokba, kimutatva, hogy eltérő mértékű olvadáson átesett kőzetanyagok jutottak a felszínre. 

A fizikaoktatással foglalkozó előadás játékos, motivációt és koncentrációt fejlesztő módszereket mutatott be, amelyek segíthetik a diákok figyelmének fenntartását és az élményszerű tanulást. A tudománytörténeti visszatekintés Szabó Imre szombathelyi botanikus tanár munkásságát idézte fel, rávilágítva arra, hogy a pedagógusi és kutatói tevékenység már a 20. század elején is szorosan összekapcsolódott.

A Nagytilaj területén feltárt középkori temető embertani vizsgálata részletes képet adott egy Árpád-kori közösség életkörülményeiről. Az eredmények magas gyermekhalandóságra, kemény fizikai munkára, betegségekre és időnként erőszakos eseményekre utalnak.
 

Az epilepsziával foglalkozó kutatás állatkísérletek alapján igazolta, hogy bizonyos táplálékkiegészítők és gyógyszerek kombinált alkalmazása hatékonyabban csökkentheti az epilepsziás rohamokat. A mikrobiomról szóló előadás arra világított rá, hogy az emberi egészség szorosan összefügg a környezettel, az állatvilággal és az élelmiszer-termeléssel.

Előadás mutatta be, hogyan vizsgálták algakezelésekkel az árpa szárazságtűrésének javítását, különös tekintettel arra, hogyan mérséklik az algák a vízhiány okozta stressz tüneteit. Egy másik kutatás a szürke szennyvíz öntözési célú felhasználásának hatásait elemezte búzán. Kiderült, hogy míg a szintetikus mosószereket tartalmazó szürkevíz több esetben káros hatásúnak bizonyult, a hagyományos mosószappanból származó szennyvíz alkalmazása nem okozott kedvezőtlen változásokat, sőt bizonyos paraméterekben javulás is megfigyelhető volt. 

A szántóföldi zöldségek tárolásával foglalkozó előadás a betakarítás utáni veszteségek csökkentésének lehetőségeit mutatta be. Kiemelte, hogy az első hetekben alkalmazott hűtési és szellőztetési technológiák kulcsszerepet játszanak a minőség megőrzésében, különösen a szélsőségesebb éghajlati viszonyok mellett.

Az ökológiai témájú előadások a növényzet változásának madárközösségekre gyakorolt hatásait, a hód élőhelyformáló szerepét, valamint a mezőgazdasági tájak biodiverzitását vizsgálták. A kutatások egyaránt hangsúlyozták a hosszú távú adatok fontosságát és az élőhelyek mozaikosságának szerepét a fajgazdagság megőrzésében. A Perint-patak élővilágát bemutató előadás pedig konkrét helyi példán keresztül hívta fel a figyelmet a természeti értékek sérülékenységére és védelmének sürgősségére.

Forrás és további fotók a rendezvényről: ELTE SEK