Hogyan adjunk el egy politikust, márkanevet vagy országot?

Az ELTE TÁTK szombathelyi Üzleti Kommunikáció és Marketing Tanszék valamint a Márka- és Marketingkommunikációs Kutatócsoport közös tudományos tanácskozása a marketing és a nyelvtudomány szempontrendszerét közelíti egymáshoz, és megmutatja, hogy a két szakterület hogyan egészíti ki egymást – mondta köszöntőjében Kovács László egyetemi docens, a tanszék vezetője, a szervezőbizottság elnöke.

A konferencia központi témája napjainkban fontosabb, mint valaha – fogalmazott beszédében Lenkai Nóra. Az ELTE SEK rektori biztosa szerint a digitális kommunikáció, a közösségi média és a mesterséges intelligencia világában a nyelvi tudatosság, a kritikus gondolkodás és a kommunikáció finom részleteinek értése kulcsfontosságúvá vált.

A találkozón négy plenáris és harminc szekcióelőadás hangzott el magyarul, angolul és németül. Sólyom Réka, a Károli Gáspár Református Egyetem docense arra kereste a választ, hogy a nagy nyelvi modellekre épülő mesterségesintelligencia-eszközök mennyire értik valójában a reklámok nyelvét. Szóba került, hogy tudja-e az MI, mitől jó egy reklám, felismeri-e a humor, a túlzás, a metaforák szerepét, képes-e kreatív lenni, vagy hajlamos a közhelyekre és a pontatlanságokra.

Szabó Lilla Petronella, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa azt fejtegette, hogyan vált a politikai kampányok középpontjává a politikus személye, háttérbe szorítva az ideológiát és a pártot. Az amerikai elnökválasztási kampányok közel száz évét elemezve mutatta be, milyen módon építik fel a jelöltek a saját történetüket, személyes márkájukat, és hogyan próbálnak eladhatóvá válni.

Kegyes Erika, a Szegedi Tudományegyetem docense azt boncolgatta, miért érezzük az egyik márkanevet vonzónak, a másikat semlegesnek vagy akár taszítónak? Mitől lesz „beszédes” egy márkanév? Jelezte, hogy a vásárlók ma már kevésbé reagálnak a „Vedd meg!” típusú direkt üzenetekre, inkább az olyan nyelvi és kommunikációs eszközök működnek jobban, amelyek érzelmeket váltanak ki, történeteket mesélnek vagy közösségi élményt teremtenek.

A konferencia kísérőrendezvénye, az Ország, város, marketing című kiállítás a hétköznapi szuvenírek (bögrék, képeslapok, hűtőmágnesek) vizuális nyelvén keresztül mutatta be, hogyan jelenik meg a marketing a városok és országok identitásában, és hogyan válhat egy földrajzi hely márkává.

Forrás és további fotók: ELTE SEK