Elhunyt Rainer Weiss Nobel-díjas fizikus, az ELTE díszdoktora
Rainer Weiss (1932–2025) asztrofizikus a LIGO Scientific Collaboration (LSC) alapító vezetője volt. A német-amerikai tudós még 1972-ben jelezte, hogy a lézeres interferométerek vezethetnek el a gravitációs hullámok észleléséhez. Addig ún. tömegrezonátorokkal próbálták a hullámokat észlelni, azonban a műszerek érzékenységét nem sikerült a szükséges mértékig növelni – a hosszú karokkal rendelkező interferométerek jobb lehetőségnek bizonyultak. A professzor részt vett a LIGO-műszerek tervezésében és építésében, 2000-től pedig részese voltüzemeltetésüknek és fejlesztésüknek.
Munkásságát a gravitációs hullámok LIGO általi, 2015-ös észlelése koronázta meg: ezért az eredményért elnyerte az összes fontosabb asztrofizikai és kozmológiai díjat, többek között a 2017-es fizikai Nobel-díjat is.
Az ELTE Fizikai Intézetében Frei Zsolt vezetésével működő kutatócsoport 2007-ben csatlakozott a LIGO-kollaborációhoz. Az együttműködés keretében nemcsak az ELTE oktatói és kutatói, de mester- illetve doktori képzésben résztvevő diákjai is többször eljutottak Bostonba (MIT), illetve Pasadenaba (CalTech). A professzor folyamatosan nyomon követte és támogatta az ELTE LIGO csoport munkáját, különösképpen az infrahang-mikrofonok fejlesztését. Az ezzel kapcsolatos ELTE-s eredmények fontosságának nem egyszer hangot adott.
Rainer Weiss 2009-ben, egy LIGO-workshop során járt az ELTE-n először. Az ELTE 2018-ban avatta díszdoktorrá, ekkor készült interjúnkat itt olvashatja.
Mint a LIGO Tudományos Együttműködésben dolgozó ELTE-s fizikusok búcsúztatójukban írják, nem túlzás kijelenteni, hogy a gravitációs hullámok kutatásának e kivételes területén ma azért tevékenykedhetnek a kutatók, mert Rainer Weiss 1972-ben nemcsak zseniális előrelátással vázolta fel az interferométeres gravitációshullám-detektor tervét, amelyből később a LIGO megszületett, hanem rendíthetetlen szenvedéllyel és elhivatottsággal küzdött annak megvalósításáért.
Szellemi frissessége, humorral átszőtt közvetlensége és a fiatal kutatók iránti őszinte figyelme különösen emlékezetessé tette a vele való találkozásokat. Tudósként és mentorként generációkra ható befolyást gyakorolt, és maradandó örökséget hagyott maga után – nemcsak a LIGO és a gravitációs hullámok kutatásának történetében, hanem azok szívében is, akik vele dolgozhattak vagy tanulhattak tőle.
Távozása mély űrt jelent az ELTE közössége számára. Emlékét tisztelettel, hálával őrizzük.