Csendes vizek, hangos következmények

2026.01.21.
Csendes vizek, hangos következmények
A hegyek között megbúvó apró vizek sorsa ritkán kerül reflektorfénybe, pedig ezek a láthatatlan hajszálerek tartják életben tájaink vízrendszereit. Ha eltűnnek, annak hatásai messze túlmutatnak a patakmedreken. Kriska György új dokumentumfilmje, az "Ezerarcú víz – Hegyvidéki vízgyűjtő" ezt a rejtett világot és következményeit teszi láthatóvá.

A csapadékszegény évek hatásait leglátványosabban az Alföldön tapasztaljuk, ám mára a hegyvidéki területek sincsenek biztonságban: patakok válnak időszakossá, erdők száradnak ki, a vízmegtartó képesség drámaian csökken. A film a Pilis, a Börzsöny és az Aggteleki-karszt hegyvidéki vizeit – vagy sok esetben azok eltűnt nyomait – mutatja be, feltárva, milyen kulcsszerepet játszanak a kisebb vízterek a talajvíz pótlásában, az erdei mikroklíma fenntartásában és az élőközösségek működésében.

Kriska György kutató-filmesként szó szerint alámerül ezekbe a sokszor mozdulatlannak tűnő vizekbe, és közvetlen közelről tárja elénk a makrogerinctelenek, kétéltűek és más vízi élőlények rejtett, gyakran kíméletlen világát. A film érzékletesen mutatja meg azt is, mennyire sérülékenyek ezek az élőhelyek: egy megváltozott áramlás, egy „kitakarított” patakmeder vagy a csapadék tartós hiánya teljes ökológiai rendszereket boríthat fel.

A film különösen aktuális most, amikor a szokatlanul bőséges havazás átmeneti reményt adhat a felszín alatti vízkészletek pótlására. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a víz megőrzése nem magától értetődő: elhibázott vízgazdálkodással, az árterek leválasztásával és a természetes vízmegtartás felszámolásával éppen azt az erőforrást pazaroljuk el, amely az alkalmazkodás kulcsa lenne.

Az Ezerarcú víz filmsorozat célja, hogy ökológiai szemlélettel értelmezze a körülöttünk zajló folyamatokat, és rámutasson: a patakok és folyók nem puszta vízszállító csatornák, hanem élő rendszerek. A háromrészes sorozat első, 65 perces epizódjának YouTube-premierje január 18-án volt.

Kriska György, az MTA doktora, az ELTE Biológia Intézet docense és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója kutatásai mellett mindig is fontosnak tartotta, hogy az ökológiai válság jelenségeit ne csupán leírja, hanem meg is értse és megértesse: filmjeiben a tudományos pontosság közérthető, sokszor kifejezetten magával ragadó vizuális elbeszéléssel párosul. Új filmje a magyar vizek rejtett válságáról ad megint csak tárgyszerű, mégis lenyűgöző képet.

A borítón kora tavaszi erdei tavacska planktonikus kandicsrákokkal (Fotó: Kriska Ferenc)